Ma azt hiszem, bent éjszakázom, mert semmi de semmi forgalom és semmi pénzem. Vagyis Veronikánál, mert ez lesz a kamu. Ugyanis holnap találkozom Vele. Túl korán jönni úgysem fog, mindig késik… Nagyon pengeélen táncolok. Tudja a környéket ahol dolgozom – csakhogy a mese szerint bolti eladó vagyok, a valóságban viszont kurva, és az a bolt nem is létezik. A közelben jár iskolába. 3 hét múlva minden nap lesz iskola. Minden nap nálam akarna lógni, és hát…
Ráadásul albérletem felmondása után hamarosan ide fogok költözni. A “bolt” mellé. Ahova sosem jöhet fel. Hogy magyarázom meg? Utálok hazudni, és neki különösen durván.
Most vettem be két levél Xanaxot, még nem érzem, hogy hat. Ellenben egy kicsit – tényleg kicsit – beszívtam, és várom, hogy jöjjenek a zöldemmel. Az utolsó levél Xanax marad holnapra, meg nyilván némi növény is. Hozzátenném: Vele egyébként is gyönyörű, puha és békés minden és én is… De inkább szívjon, mint igyon.
Veronikával üzletem van, ami jelen pillanatban életmentő lenne.
Már el is múlt. Most a szerdát várjuk. 😀
jó, hogy ennyit írsz 😀
látod mindjárt itt a szombat!